A szél feltámad Songtext
von Tales of Evening

Alszik a világ csendes most minden,
Ragyog az ég, könnye nincsen.
Néma forrást merít a szél,
Hallgat a folyó, csendben remél.

Reméli holnap más lesz a táj,
A hullám zúghat és partot talál.
Új vihar jön, mi táplál, éltet,
Oltja szomját a nyomorult létnek.

A remény az utolsó ezen a földön,
Ne vedd el tőlem, magamban őrzöm!
Nem adom át senki másnak,
Ha kell, csak a nagyvilágnak.
A szél, majd ha feltámad...


A vihar eljött és itt is maradt,
Letört faágak leple alatt,
Elsötétült más lett a táj,
Folyó újra vigaszt talál.

A vihar szép, soha nem bántom őt,
Néma forrásnak ad új erőt.
Mindent elmos, mi rossz itt ragadt,
Nincs első, sem utolsó pillanat.

A remény az utolsó ezen a földön,
Ne vedd el tőlem, magamban őrzöm!
Nem adom át senki másnak,
Ha kell, csak a nagyvilágnak.
A szél, majd ha feltámad...

(solo)

A remény az utolsó ezen a földön,
Ne vedd el tőlem, magamban őrzöm!
Nem adom át senki másnak,
Ha kell, csak a nagyvilágnak.
A szél, majd ha feltámad...