A folyamat zajlik Songtext
von Depresszió

A kezdetnek a vég a párja
Köztük a sorsé a pálya
Nem kerget illúziókat
Reményből infúziót kap
Aki tudja, hogy mikor dönthet
És mikor írják a könyvet
A kérdés, hogy nem volt-e eleve
A döntésed elrendelve?

Visszagondoltam a múltra
Mindig aranyközépútra
Hívott a józan ész hangja
Meg az ösztönöm vészharangja
Mégis veszélyes csatákat
Vívott a belső vadállat
Hogy az életem én uraljam
De a sors ajánlatát halljam


A folyamat zajlik
És aki nem hajlik
Ha túl nagy a terhe, annak
Összeomlik majd a terve
Sose volt szolga
A becsület dolga
A helyes döntésre bírni
Nem az elvakultságba vinni

A kezdetnek a vég a párja
Köztük a sorsé a pálya
Nem kerget illúziókat
Reményből infúziót kap
Aki tudja, hogy mikor dönthet
És mikor írják a könyvet
A kérdés, hogy nem volt-e eleve
A döntésed elrendelve?


A folyamat zajlik
És aki nem hajlik
Ha túl nagy a terhe, annak
Összeomlik majd a terve
Sose volt szolga
A becsület dolga
A helyes döntésre bírni
Nem az elvakultságba vinni
A folyamat zajlik
És aki nem hajlik
Ha túl nagy a terhe, annak
Összeomlik majd a terve
Sose volt szolga
A becsület dolga
A helyes döntésre bírni
Nem az elvakultságba vinni

A becsület nem az elvakultság
A becsület nem az elvakultság
A becsület nem az elvakultság
A becsület nem az elvakultság

A becsület nem az elvakultság
A becsület nem az elvakultság
A becsület nem az elvakultság
A becsület nem az elvakultság

A folyamat zajlik
És aki nem hajlik
Ha túl nagy a terhe, annak
Összeomlik majd a terve
Sose volt szolga
A becsület dolga
A helyes döntésre bírni
Nem az elvakultságba vinni